Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szivárvány a tó felett

szigliget_049.jpg

III. Népmesetábor (Szigliget, 2005. augusztus 13-17.) 

/Könyvtári Híradó 2005. augusztus/   

Szigliget a Balaton gyöngyszeme. Ha volt is bennem kétkedés, hogy ez egy költői túlzás, a helyszínre érve minden kétségem szertefoszlott. Szebb környezetet nem is válaszhatott volna a tábornak a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének lelkes szervezőgárdája. Bár az ég csatornái igen gyakran megnyíltak, /ez a nyár sokunkat megtréfálta késő őszi időjárásával/, a tábor befejező napján megbékített minket egy gyönyörű szivárvánnyal, ami a tó felett ívelt át. Ez a természeti jelenség azt juttatta eszembe, hogy mennyi helyről érkeztünk ide, és mennyire másfajta emberek vagyunk, más utakon járunk, de a népmese szeretete, megőrzése, továbbadása mindannyiunkban közös. A táborban szerzett ismeretek, barátságok, a megszállottság szintjén végzett munka /kinek-kinek a maga területén/ élményének átadása, egymás hitének megerősítése a további úton ugyanígy át fog ívelni bennünk időn és téren át.   

Első nap bőröndözés, kipakolás, ismerkedés. Toldi István „Kilenc” c.meséjével zártuk a napot. István a Vajdaságból, Kupuszinából érkezett, és a X. Kálmány József Mesemondó verseny győztese. Kilenc ki is gondolná a kilencedik fiú, aki a mese végén minden kalandok után mégis elveszi feleségül a király leányát. Így megelégedve tértünk nyugovóra, hogy a mesékben azért mindig jóra fordulnak a végén a dolgok.  

A tematika szerint minden nap más mesetípust jártunk körbe több szempontból, népmesekutatók, népmesemondók, videófelvételek és beszélgetések segítségével.

Első nap az állatmesék, láncmesék, formulamesék, csalimesék kerültek sorra. Bár a meséknek csupán 5%-át teszik ki, véleményem szerint kedvelik a gyerekek.

Mesemondóink tolna megyei bukovinai székely mesemondók voltak, Csaba Lászlóné, Gizi és Sebestyén István. Gizikéről kiderült az is, a mesemondás mellett Bonyhádvarasd /520 fős település/ polgármestere. Ízes tájszólással előadott meséik igen léleküditőek voltak, háttérben Badacsony hegyével és a gyönyörű Balatonnal.

Raffai Judit népmesekutató Szabadkáról érkezett. Arról beszélt, hogy milyen fontos a mesemondásban az egyén szerepe, mert annyi változata lehet a mesének, ahány mesemondó. Sőt! A legritkább esetben tudja ugyanaz a mesemondó ugyanúgy elmondani a mesét. Az is fontos, hogy kitől és hogyan tanulta meg a mesét. A jó mesemondó a közösséghez alakítja a tartalmat, beleszövi a tájat, az aktuális eseményeket. Természetesen az állandó részek megmaradnak, és a mesei váz is adott. Tanácsot adott arra is, hogy a mesemondó versenyekre felkészítő pedagógusoknak olyan mesét kellene választani a gyerekek számára, amibe bele tudják magukat képzelni, a részévé tudnak válni.

Este pedig Fábián Éva varázsolt el minket Kígyókirályfi és Kígyófiúcska c. meséivel.  

Második nap a tündérmesék volt a téma. Ezt a mesetípust külön időpontokban mesélték, felnőtteknek szóltak. A falu legjobb mesemondói mondták, a mesei formulák itt éltek a legerősebben. Vannak olyan mesék is, amik olyan hosszúak voltak, hogy több estén át mesélték.

Puskás Katalin a mitikus állatalakokról tartott előadást. No magam se gondoltam, hogy ennyiféle sárkány és egyéb szörnyeteg van a mesékben!

Újból Toldi István mesélt nekünk Vas Laciról, ebben a mesében is volt 6, 9, 12 fejű sárkány, és sárkányokhoz méltóan leányokat raboltak, akiket Vas Laci (4.fiú) a gebe, kard, és a fityilló segítségével megmentett. Amit persze egy öregasszonytól kapott, akinek segített. Ráadásként meglepett minket még egy ördögös mesével is, amiből megtudhattuk, hogy Szürkeló Péter hogyan járt túl minden ördögök, és vezérük eszén.

Szandai Teréz (Népművészet Mestere) és leánya Herencsényből érkezett, Palócföldről, egy 700 lelket számláló falucskából. Teri néni 74 évével varázslatos személyiség, bölcsesség, belső mosoly sugárzik belőle. Falunapokon lépnek fel, és a falujukban is komoly szerepet vállalnak a palóc kultúra ápolásában. Nagy derültséget okozott Teri néni tanmeséje arról,  hogy hogyan kell a nagy faron úgy hordani a sok szoknyát, hogy úgy szálljon, hogy azt üsse ki, hogy tiszta búza, tiszta búza. No ezt később is napokig gyakoroltuk. Már a menyecske és asszonynép.:-) Korához képest sem vetette meg a pajzán meséket. Miután az esti mesélések közben a gyerekek egy idő után elaludtak, a felnőtteknek is bőven jutottak, amik már ugye..Meg hát voltak csak felnőtteknek szólók is. Az egyik mese arról szólt, hogy az asszonyok kérték Jézust, hogy ne csak ők viseljék a fájdalmat szülés közben, hanem a gyermek apja is, és ugyanúgy jajgasson ő is. De aztán amikor sorra elkezdtek jajgatni a szomszéd emberek, inkább kérték Jézust, hogy mégse:-)

Görög Veronika és Benedek Katalin mesekutatók az egyezéseket és különbségeket keresték a cigány és magyar tündérmesékben. A cigány mesemondók már beleépítik a mesékbe a modern kor technikai vívmányait, itt akár mobiltelefonon is lehet segítséget kérnie a hősnek.   

Következő nap a legendamesék kerültek sorra. Nagy Ilona nagysikerű előadásában arról beszélt, hogy hogyan épült be a népköltészet műfajaiba az egyházi-irodalmi hagyomány.

Sándor Ildikó pedig feldolgozta velünk „A dolgos és a rest leány” c.mese moldvai változatát. Tanácsokat adott, hogy gyerekekkel hogyan lehet sikeresen eljátszatni a mesét, megbeszéltük a játék tapasztalatait.

Este felkerestük az Eszterházi pincét, ahol Évacskával /Fábián Éva/ bordalokat tanultunk, és jól elmúlattuk az időt. Gyönyörűen énekel, nem csak mesél. Hazafelé már megelőlegezve a másnapi témát előkerültek a férfi mesemondók tarisznyájából az erotikus anekdoták, történetek.:-) Ebben azért segített a megkóstolgatott 4 féle bor is.   

Utolsó napunkhoz érkeztünk. Vasvári Zoltán a megváltozott időkről és témákról, a ma mesemondásáról beszélgetett velünk. Bár elég elszomorító, de a reális tényeket mondta el. Megváltozik a mese hangneme, kiüresedik a mondanivaló belőle. A tematika átalakul, a meseszerű elemek háttérbe szorulnak. Előtérbe kerülnek a reális mesék, amiben mesés elemek alig foghatók meg. Folklórizálódnak a hétköznapi események. Közösségek már alig léteznek. Ma már nincs idő a hosszú kifejtésre, gyorsan a csattanóig kell eljutni. Egyes mesék már az interneten terjednek. A szexualitás, erotika nagy erővel bevonul, eldurvul a hangnem. A mesemondás helyszínei változnak, már nincsenek közös összejövetelekre alkalmak (fonó, tollfosztó stb.). Ma közönség van, aki meghallgatja a meghívott mesemondót, és nem közösség. Elrettentő példaként elmondta, hogy mennyire befolyásolja a TV a mesélést. Egy mai modern állatmese pl. a toalettkacsa kalandjairól szól. Felolvasott egy olyan mesét is, mely a TV-ből adaptált reklámszövegekből elegyedett össze.   

Végezetül, hogy a megelőlegezett erotikus mesék se maradjanak el, Wlasity Károly moholi mesélő tréfás és erotikus anekdotáit, falucsúfolóit nézhettük meg videófelvételről.   

Még mindig bennünk dolgoztak Vasvári Zoltán szavai. A felelősség kérdése, hogy mi, a gyerekkel foglalkozó szakemberek hogyan tudjuk megőrizni, átadni a mai világban népmesekincsünket, mégha átalakítva is, követve a kor szellemét. Hogyan tudunk olyan helyszíneket teremteni, ahol mégis mesélhető a mese, és a gyerekek ugyanúgy csüggnek a mesemondón, mint régen a fonókban. Mert bármilyen is a mai gyerek a mindenféle függőségeivel, a csodákat, a tanulságos történeteket, mely végén azért mégis minden jóra fordul, még most is szereti. Talán elszokott tőle, mert egyre ritkábban hallja, ahogy macival az ágyában várja az álommanót. Így vigyázó szemeinket magunkra vessük, akár mint szülő, óvónő, pedagógus, könyvtáros..

Méltó folytatása lesz ennek a tábornak a Magyar Olvasástársaság által megálmodott Népmese Napja, melyet szeptember 30-án fogunk ünnepelni. Most már mondhatom, hogy országos összefogásban, mert számos iskolai és közművelődési könyvtár és egyéb intézmény csatlakozott a felhíváshoz, és ezen a napon a népmeséé és a gyerekeké lesz a főszerep.   

Útban hazafelé Coelho: Az alkimista c.regényét olvastam. „Létezik a világon egy mindenki számára érthető nyelv. A lelkesedés nyelve ez, a szeretettel és kedvvel végzett olyan munkáé, amelynek célja valami, amire vágyunk, vagy amiben hiszünk.”

 

 

 

 

 
 
 
 

 

Profilkép


Képgaléria



Statisztika

Online: 1
Összes: 58473
Hónap: 385
Nap: 21