Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pihentető pillanatok 2004

2.jpg..egy szekcióülés elő,- közép /de nem középszerű!/  és utóélete   

/Könyvtári Híradó, 2004.október/

   Megérkezvén természetes a regisztráció procedúrája..bár egyszerre két helyre állni egy kicsit problémás..de azért elhitték, hogy inkognitóban a T betű is én vagyok. Majd lekapcsolt egy kedves, segítőkész könyvtáros, akinek feladatul tűzték ki, hogy kísérjen el a Városi Könyvtárba, szekcióülésünk leendő helyszínére. Hiába kértem, hogy én először szállásolnék, lerogynék..de, hogy neki ezt mondták..értetlenül állt a kérdéskör előtt, mert egy renitens ember kezelésére nem volt utasítása. Ígértem neki, hogy visszajövök..lehet, hogy azóta is ott vár? :-) Többszöri eltévelyedéssel labirintusos barangolás a Ref.Koll. folyosóin szálláskeresés címén, rogyás, majd kemény lelkiismeretfurdalással a Városi Könyvtár.   

Pihentető kocogásban a Miskolci Nemzeti Színházba a nyitó plenáris ülésre. A Színház gyönyörű, és a szívünk megtelt melegséggel, büszkeséggel, mikor körbenéztünk magunkon, hogy ennyien vagyunk. Hiller István miniszter úr is lelkesülten köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta, ő a hagyományos olvasás híve, hangsúlyozta az olvasás élményének fontosságát. Tavalyi felmérés szerint a könyvtárlátogatók száma örömteli módon 1 millió 488 ezerre nőtt. Lelki szemeink előtt megjelent a szőlőfürtökben lógó olvasók képe, akik éppen a könyvtárnyitásra várnak. Ismertette a Könyvtári Stratégia 5 pontját. Zárásképp szívünk új lángra kapott, amikor közölte, hogy a legpatinásabban működő civil szervezetnek tartja az MKE-t.  

Az MKE emlékérmek átadása mindig fontos „műsorszám”. Most tényleg azzá vált, mert a laudációkat Kiss László színművész olvasta fel. A színművész még ilyen nehéz feladatot nem kapott pályafutása alatt. A rengeteg számára ismeretlen könyvtári szakszóba lassan, de biztosan beletört a nyelve. A cikkbibliográfiánál, és repertóriumnál már feladni látszott. Ebben a helyzetben a felnőtt, intelligens könyvtárosnak igen nehéz dolga akadt. A végső próbatételnél, a szépen artikulált IKáeSZnél már a mordabb modorú könyvtáros is a széksorok közé lebukva vihogott. A Fitz-díjat nagy örömünkre Varró Dániel kapta, aki mint egy kedves kamasz felszökkent a színpadra, és átvette miniszter úrtól a kitüntetést. Hatalmas tapsot kapott, jobb helyre nem is kerülhetett volna!  

Ramháb Mária kitűnően összefogott, tartalmas, élvezetes előadása zárta a plenárist.  

Az idő röpke perceinek kergetése közben árviharoztunk a Megyeházára, ahol fogadásra voltunk hivatalosak. A szatyromba rejtve vittem az estélyi ruhám, hogy majd a mosdóban átvedlek elnöki mivoltomba. De amikor megláttam, hogy társam egy többször mosott England, London felirattal jeleskedő pólóban, inkább tovább rejtettem. A kényelmes székekbe lerogyva, az egész napi utazás és meleg hatására próbáltuk elalvás közeli állapotunkat kicsit feltuningolni. De reményt vesztettünk, mert BAZ megye története a honfoglalással kezdődött. További emlékképeim nincsenek. A szem-szájnak ingere ételek közben másnapi, épp megérkezett pesti előadóm városnéző bolyongását követhettem mobilom útján. Így megmentésére indultam, a szem-száj maradt másnak. Az „el sem tudsz tévedni, olyan egyszerű” mondat a fülembe csengett. Mégis sikerült! :-) Aztán a két eltévedt pesti egymásra talált. Minden jó, ha a vége..Újabb vacsora, aztán a kollégium felé újból eltévedtünk.  

  Másnap frissen, üdén..szobatársam biztató szavára, hogy senki nem lesz a szekcióülésünkön, mert Nagy Attilára megy mindenki. Ettől megnyugodtam. Azért készültem, ha már itt vagyok. A legfontosabbak ugye a technikai eszközök. Mint a herceg, /lovát lent kikötötte/ belépett a könyvtár rendszergazdája. És milyen jóképű! Égszínkék szemeivel mélyen a szemembe nézett, miközben hosszasan szorongatta a kezem bemutatkozásképp. Teljesen szinkronba kerültem a rajtam lévő piros kabátommal. Óh, életem rendszergazdája! És minden működött, sehová nem szökött meg közben sem. Az előadók számlálgatása következett, egynek híjával voltak. De aztán begördült a fekete miniszteri autó is.  

 Közben azért gyűlt a nép is..majd szándéknyilatkozatokat osztogattam, technikusok kérdezgettek..ahogy felnéztem, tele volt az előadó..huh..igaz Attila vonzó volt, de utána már a pótszékek pótját is hozták..már előre húzodzkodtunk a széksorokkal, és már a folyosón, a falak mellett is. Aki csak benézett, továbbállást tervezve, az is ott maradt. Az előadók pedig kitűnőek voltak. 

 A Gyermekkönyvtáros Szekció ülésén a „Mit tehetünk, teszünk a fogyatékkal élő és a hátrányos helyzetű gyerekekért?” kérdésre kerestük a választ.

 A nyitó előadást dr. Nagy Marianna tartotta, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Fogyatékosügyi Koordinációs Igazgatóságának vezetője. Bemutatta a kormányhivatal szervezeti felépítését, és beszámolt arról, hogy mely területeken tud segítséget nyújtani a kormány a rászorulóknak.  

Tunyogi Erzsébet „A sérült gyerek kapcsolata a családdal - mondókákon, dalokon, verseken, meséken keresztül” címmel tartott előadást. Erzsike a Gyógyító Játszóház vezetője, játékterapeuta. Évtizedek óta foglalkozik olyan családokkal, ahol sérült gyerekekkel élnek együtt. Kidolgozott játékterápiájával nagy sikereket ért el ezen a területen. Beszélt azokról a módszerekről, amelyek segítségével az anya megtanulja, hogyan lehet leküzdeni verseken, meséken keresztül a sérült gyermekkel szemben ösztönösen kialakult elhidegülést.   

 Gondolatok a testi fogyatékosok magyar közgyűjteményekbeli lehetőségeiről” címmel tartotta meg előadását Szoleczky Emese, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa. A szókimondó, humorral fűszerezett előadásmód mindenkit magával ragadott. Beszámolt arról, hogy milyen nehézségeket okoz a testi fogyatékosoknak mindaz, amit a hétköznapokban akadályként kell megélniük. Utalt arra, hogy elsősorban a fejekben kell rendet teremteni, meg kell változtatni az emberek gondolkodását a testi fogyatékosok képességeiről, lehetőségeiről.

Kreutzer Andrea, szintén a Hadtörténeti Múzeum munkatársa „Múzeumi könyvtörténeti foglalkozások látás- és mozgássérültek számára” címmel tartott rövid előadást arról, hogy a látássérültek számára miként lehet könyvekkel kapcsolatos foglalkozást tartani. Mint mondta, a könyv nem csak a tartalma miatt érdekes, hanem egyben műtárgy is, amelynek formája, szaga, súlya van.

Dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet munkatársa „Az olvasás élménye és a gyermeki lélek” c.előadásában az olvasás fontosságára hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, hogy napjainkban talán a legfontosabb újragondolni az olvasásra nevelés kérdéseit, hiszen a gyermekek nem olvasnak. Az előadó ismertette a biblioterápia jelentőségét.

”A közművelődés intézményei az esélyegyenlőség színterei” címmel Kucska Zsuzsa, a FSZEK Terézvárosi Gyerekkönyvtárának vezetője beszámolt arról, a könyvtár hogyan vállalhat szerepet abban, hogy a fogyatékkal élők is rendszeres használói lehessenek. A Terézvárosi Gyermekkönyvtár szoros kapcsolatot tart fenn ilyen jellegű civil szervezetekkel, /TERÉZÉNÓ, Csupaszívek Társasága/ és programjaival, nyitottságával már 13 éve irányadó ezen a területen.  

Endrédiné Szabó Erika, a bicskei Nagy Károly Városi Könyvtár vezetője „A hátrányos helyzetű és ép gyerekek integrált nevelése” címmel a bicskei könyvtár gyakorlati tapasztalatairól számolt be. Közös programokat szerveznek hátrányos helyzetű és ép gyerekeknek, ahol a kortárs csoport ép tagjai felismerik és elfogadják a másságot, szívesen segítenek társaiknak, nem jellemzőek a konfliktusok. 10 éve programokat biztosítanak a menekülteknek, roma gyerekeknek, fogyatékkal élőknek, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, és az ún.”kulcsos” gyerekeknek.

  Dr. Nagy Marianna könyvtárosképét teljesen átalakítottuk /mely ez idáig állt az asztal mögött nyugodtan könyvet olvasó könyvtárosból, ki körül csend és nyugalom, csak a papírlapok pergése/. Meddig marad meg ez még az emberekben? Nagyon örült, hogy köztünk lehetett, nagyra tartja munkánkat – mondta, mi egy olyan lelkes, tettrekész „csapat” vagyunk. Elbúcsúztunk.  

  Volt öt percem, hogy visszaérjek a Megyeibe, mosdó, kávé már nem..és felérjek a II.emeletre, leendő előadásom helyszínére. Közben megállított a főtitkár, hogy megvan-e már az egy fontos mondat, ami a záró plenárisra. Mondom majd a mosdóban megszülöm, csak had jussak már be. :-) Kifele rohanvást a férfi WC előtt egy ládán megírtam. Aztán már tényleg spuri. A közös lónak túrós a háta effektus. A Neumann házasok még műsoron kívül beiktattak egy előadót, így minden csúszott. Nekem jutott 10 perc, mint utolsó előadó. Varró Dani és a Maszat-hegy igen elmaszatolódott. Mások szerint így is frappáns volt, de bennem a tüske igen mélyen.    

A harmadnapi kirándulás igazi vándorgyűlési kirándulássá vált minden erényével és szépségével. A mi választásunk Szlovákiára esett. Az elején hatalmas vita kerekedett, mint szokott lenni, ha ennyi könyvtáros egy helyen. A programvezető közölte, hogy a program nagy része törlődött, se a jászói könyvtárat, se a rendházat nem tudjuk megnézni. Így akkor szabadon választhatóan megnézhetjük a Krasznahorkai várat. Bár egy könyvtáros miért is akar könyvtárat nézni? /sokévi tapasztalatunkból még mindig nem tanultunk/ Innentől két pártra szakadt a társaság, ami még rontott a helyzeten. Amíg 3/4 órát vártam a határon a WC-re, ezt a küzdelmet megvívták. Így két busz - két cél. Az egyik ment Krasznahorkára, a másik a meghirdetett Szádelői-völgybe. De a várba többen akartak, így azok átszálltak a másikba, ahová ilyen módon már nem fértek be. Huh..Jó kis túra volt, gyönyörű hely. Aztán közös ebéd a másik buszosokkal, ami ugye 2 órát tartott ennyi emberrel. Nem igazán készültek ránk. Még evőeszköz se volt, se teríték. Aztán 6 ember kapott egy tányér sztrapacskát..majd jött a leves, a tálat tovább kellett adni, mert nem volt elég tál..vagy leves? No azért türelmünk elnyerte méltó knédli adagját. Jászón megnéztük a cseppkőbarlangot, mely más típusú, mint az Aggteleki, igazán monumentális. Igen félelmetes volt, amikor a vezető lekapcsolta a villanyt, hogy megtapasztaljuk, hogy milyen az abszolút sötét. Előtte hosszasan elemezte, hogy hány denevérfaj él a barlangban. Reméltük, hogy nem éppen most kelnek útra. Este, mint mindig, arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy kár lett volna kihagyni ezt a napot:-)

 

 

 

   

 
 
 
 

 

Profilkép


Képgaléria



Statisztika

Online: 1
Összes: 56398
Hónap: 381
Nap: 6