Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Népmese napja 2008

2008nepmese-027.jpgÚjból vándorúton a Népmese Napján..

Tavalyi sikeres rendezvényünkön felbuzdulva ez évben is tervbe vettük, hogy meglepjük leendő és meglévő olvasóinkat - nem kizárva ebből magunkat sem - egy kellemes, felhőtlen hangulatú nappal. No, a felhők már nem így gondolták. Ők igenis, hívatlanul meglátogatták szabadtéri rendezvényünket. Régióigazgató asszonyunk Egyiptomban tárgyalt a jó idő eléréséért. Nos, gondolom, hogy vagy nem a megfelelő mecsetbe tért be, már amelyik Magyarország területi képviselője volt, vagy az időeltolódás miatt lehetett így. Igen, csakis ez lehetett. Így végül délután 1 órakor, a rendezvény finisében kezdett el hétágra kisütni a nap. Mi közben itt a helyszínen küzdöttünk az elemekkel. Szeptember közepén sehol az indián nyár. Viharos szél, metsző hideg, kis és nagy cseppekben érkező eső. A sörsátrak teteje igen hamar megtelt, laza mozdulatokkal zúdítottuk le az esővizet. A kihelyezett papíros alapú díszítmények hullámos formájúvá alakultak, a betűk folyásnak indultak.

Eszünkbe ötlött a B terv, hogy beköltözünk a könyvtárba. De a sólymok, a lovagrend lovagjai teljes felszerelésükkel, a játékudvar, és öt sátor igen nehezen fért volna be. Meg közben nyitva is volt a könyvtár, így a kölcsönzés az olvasók számára igen kalandossá vált volna. Eljátszottam a gondolattal, hogy pl. csak akkor kölcsönözheti ki a kívánt könyveket, ha megvív a lovaggal, és legyőzi, majd nyílvesszejével ha épp nem találja el a könyvtárost, vagy a számítógépet, még haza is viheti. Most mit is? A könyveket, vagy a lovagot? Kinek a pap, kinek a papné.  

No, B terv kilőve, maradt a kinti A terv. Nem adtuk fel! A könyvtáros minden körülmények között megél, még a víz hátán is. Mindeközött bíztunk olvasóinkban, akik az eddigi tapasztalatok alapján is képesek a legnagyobb jégesőben, hóviharban, vagy trópusi hőségben is felkerekedni, hogy meglátogassanak minket könyvtárainkban. És lám most is így lett! Esőkabátban, esernyőben, sapkában, és egyéb relikviákban lassan érkeztek. Érdeklődve nézték az előkészületeket, tanácsokat adtak, néhol segítő kezeket nyújtottak. A kuglinál, mely földitekeként szerepelt, már komoly szabálymegbeszélés folyt. A kalodát is többen kipróbálták. És elérkezett a történések kezdete. Megszólalt a reneszánsz zene, a kikiáltó megpergette dobját, és a vér is meghűlt ereinkben. A szó szoros értelmében, mert mindezt mezítláb! Ha még idáig elfelejtettem volna megírni, mindez Pest városában, Csepelen történt, a Sétáló utcában, az Úr megtestesülésének 1468. évében. Az évszámból ítélve, mindez csakis Mátyás királlyal hozható összefüggésbe. A széles tárházból, mely Mátyás történetekkel foglalkozik, öt mesét emeltünk ki, és ezt dolgoztuk fel a gyerekekkel, és gyermeklelkű felnőttekkel. Vándorlásra hívtuk őket, hogy járják be „álruhában” a neves városokat, ahol Mátyás király is járt. Így eljutottak Kolozsvár, Gyöngyös, Buda, Gömör és Solymár városába. Kaptak selyem szütyőben menlevelet a kikiáltótól, és a városokban számtalan próbatétel várt rájuk. Ha sikeresen teljesítették, akkor betűs pecsétet kaptak menlevelükre /jelzem, hogy a Nemzeti Múzeumban gyönyörűek kaphatók/. A pecsételésekből összeolvashatóvá vált a MÁTYÁS szó. Mily meglepő! De ugye, hogy ne legyünk öncélúak, ennek a menlevélnek a hátulja felfedte könyvtáraink címét, elérhetőségét, ha mindezek után szeretnének velünk a megszokott helyünkön is találkozni, és további olvasásra, kölcsönözésre adnák a fejüket. A menlevéllel már csak Mátyás királyt kellett megkeresni, aki szüntelen figyelte, hogy sehol ne történhessen igazságtalanság. A megfáradt próbatévőt egy aranyládából előbukkanó mézeskalács hollóval jutalmazta.  

De itt azért még ne zárjuk le az eseményeket. Nézzünk körül a helyszíneken a teljesség igénye nélkül. A feldolgozott mesék szövege minden sátornál ki volt függesztve, aki nem ismerte, elolvashatta.

Gömör: /Mátyás király Gömörben c. mese/

Ételek és fűszerek várták az érdeklődőket, ebből kellett kiválasztani azokat, amiket már ismerhettek abban a korban. A kötélhúzó versenynek, és a szemeteskosárból készített puttonyos ügyességi játéknak nagy sikere volt. A felnőttek, és néhol a könyvtárosok is beálltak játszani. A legbátrabbak a hideg homokban tartottak kincsvadászatot.

Solymár: /A solymári csóka c. mese/

Csóka-móka totót lehetett kitölteni zsákbamacska ajándékokkal, madárhangokat felismerni, és vidám csókákat készíteni. Legnagyobb látványosságnak Kafka György solymász, és sólyma örvendett. Eljött társa is, de hogy ő milyen illetőségű madárral, azt nem tudom. A rohangálás közben nem volt időm megkérdezni, de szép madár volt, az biztos. Egész nap csoportosultak körülöttük, kérdéseket tettek fel, és megsimogatták az igen békés madarakat.

Kolozsvár: /A kolozsvári bíró c. mese/

A bíróröptetés igazán nagyszerű volt. A libikóka egyik végén ült a bíró báb, a másikra meg rá kellett lépni. Most is előttem a kislány meglepett arca, ahogy szörnyülködik, mert a szaltó után szegény bíró fejjel lefelé zuhant le. Egy nagyobb bíró bábbal meg fényképezkedni lehetett. Majd három farönkkel ugrálni, az egyik a láb között. No ettől aztán nagy nevetgélések indultak be.

Buda: /Egyszer volt Budán kutyavásár/

Ez egy hálás téma volt, itt szóba és kézbe jött minden, ami kutyákkal kapcsolatos: puzzle, lufihajtogatás, ügyességi játék, kutyafajta felismerés. A Futrinka utcai Kutyavédő Egyesületnél pedig gazdára váró kutyák képeit lehetett nézegetni.

Gyöngyös: /A gyöngyösi tanítómester/

Mátyás király tanítójánál, Bálint mesternél lehetett iniciálékat díszíteni, lúdtollal írni. Bizony elgondolkodhatott a mostani diák, hogy mennyivel könnyebb eszköz a golyóstoll. Furfangos középkori feladványok mozgatták meg az agytekervényeket. A hitelesség miatt még gipszből öntött Mátyás fejet is lehetett díszíteni.

Egyéb programok:

Középkori játékudvar: itt olyan játékokkal vártuk a gyerekeket, amik a középkorban is népszerűek voltak. Lehetett falovacskázni, földitekézni, ugrálóiskolázni, és a kalodát is kipróbálni. No itt is sok szülőt láttunkJ

Szent László lovagrend lovagjai: egész nap állták a viaskodni vágyók rohamát. Ki lehetett próbálni a kardot, sisakot, vívni a lovaggal, íjászkodni. A bemutatókat is nagy közönség nézte.

Megtartottuk a könyvtárainkban hónapok óta folyó Mátyás az igazságos c. rajzpályázatunk eredményhirdetését. Több száz rajz érkezett be. 28 helyezett, és sok-sok ajándék dicsérte a míves rajzokat. Az egyik első helyezett ovis anyukája felhívott telefonon, hogy megköszönje, hogy ilyen boldog napja még nem volt a kislányának.

A színpadon közben fellépett a kispesti Eötvös iskola „A tétényi bíró” című darabjával, Ribár Andrea reneszánsz citerajátékával és dalaival. A rendezvényt pedig a Company Canario Históriás Táncegyüttes táncbemutatója és táncháza zárta.

És végül, de nem utolsósorban: a rendezvényt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dél-pesti régiójának könyvtárai szervezték. /össz.14 könyvtár/ Köszönet a kollegáknak, akik együtt játszódtak, és azoknak is, akik közben a nyitva lévő könyvtárakban kölcsönöztek, tájékoztattak, és irigykedve gondoltak arra, hogy milyen jó is lenne közöttünk. De az élet nem áll meg, a kölcsönzésnek folyni kell! A mai divatos szóhasználatú csapatépítés kitűnő alkalma volt ez a program, miközben közelebb kerülhettünk olvasóinkhoz. Nagy vita van mostanában arról, hogy lépjünk-e ki könyvtáraink falai közül? Ez a nap beigazolta, hogy igenis megéri!

Egy-pár aranyköpés:

Nyugdíjas házaspár kérdése Mátyás királyhoz: - nem akarja átvenni Gyurcsány helyét? Király: - majd, ha az államkincstár nem kong üresen..

Angol anyuka kérdése szintén a királyhoz: - Te egész nap itt vagy? Kérsz forró gyümölcsteát? Ugyanennek az anyukának a gyereke úgy tűnt, nem érti, hogy mit mond neki a kolléga, ő megkérdezte az anyukát, ért a gyerek magyarul? A gyerek erre megszólalt: - és beszélek is!!!

Kollega a királyra mutat és egy gyerekhez fordul: nézd, ott van Mátyás király!

Gyerkőc: - aha, az orra stimmel:-)

A Népmese napja kiírás a könyvtár bejáratánál volt, a sátorfeliratok meg nem árulkodtak arról, hogy ez milyen rendezvény. Bácsi a kolozsvári sátornál: - maguk

Kolozsvárról jöttek? Én is székely vagyok.

Anyuka vadul mobilozik: - azonnal gyertek ide a Sétáló utcába, mert itt van Mátyás király!

Király furfangos kérdése: mi volt Mátyás király híres madara? Gyerek hosszasan gondolkodik, és ránéz a mögötte álló Solymár városára, ahol a Solymári csóka c. mesét dolgozták fel. Hát..a CSÓKA!

Gyerek a kikiáltóhoz: - képzeld, én hazamentem, és felvettem egy másik kabátot, hogy ne ismerj fel..én most álruhában vagyok..elindulhatok újból a próbatételekre? 

 

 

 

 
 
 
 

 

Profilkép


Képgaléria



Statisztika

Online: 1
Összes: 58473
Hónap: 385
Nap: 21