Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MindenGyerek konferencia 2005

Könyvtári Híradó, 2005. 2. sz.

mindengy.jpgMásodik alkalommal rendezte meg a gyerekekkel foglalkozó szakemberek, önkéntesek, hallgatók számára Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a MindenGyerek Konferenciát az ELTE TÁTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke, a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület és a Gyerekparadicsom Alapítvány. A három napos konferencia témája most az esélyegyenlőség volt. A konferencia vezetősége felkérte az MKE Gyerekkönyvtáros Szekcióját, hogy előadásaival csatlakozzon a konferencia programjához.

/Rövid részletek előadásainkból/

Esélyegyenlőség a közművelődési intézményekben és közgyűjteményekben I-II.

Könyvtárainkban egyre gyakrabban jelenik meg egy különleges megközelítést, bánásmódot igénylő ún. fogyatékkal élő /értelmi sérült, Down-kóros, hallás,- látáskárosult, mozgáskorlátozott, hiperaktív, diszlexiás, diszgráfiás, viselkedésproblémás stb./ és hátrányos helyzetű gyerek felhasználókör. A Speciális Iskolák, Gyermekotthonok, Átmeneti otthonok pedagógusai is kérik, hogy ellátogathassanak könyvtárainkba, és gyerekeik részére tartalmas programot biztosítsunk. Azt tudjuk, hogy a könyv és az olvasmányélmény nagy lehetőséget nyújt számukra, és a gyermeki személyiség egészét befolyásolja. Vannak olyan könyvtáraink, ahol "úttörőmunkaként" már hosszú évek óta foglalkoznak ezekkel a gyerekkel. Közülük mutatkozik be most két budapesti és két vidéki könyvtár.

1. Kucska Zsuzsa: /Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp./ Hogyan élünk együtt az értelmi fogyatékos gyerekekkel /Csupaszív Alapítvány/ a Terézvárosi Gyerekkönyvtárban?

Zsuzsa beszámolt arról, hogy a könyvtár hogyan vállalhat szerepet abban, hogy a fogyatékkal élők is rendszeres használói lehessenek. A könyvtár szoros kapcsolatot tart fenn ilyen jellegű civil szervezetekkel, /TERÉZÉNÓ, Csupaszívek Társasága/ és programjaival, nyitottságával már 13 éve irányadó ezen a területen. Sok közös rendezvényük van. Beszámolt tapasztalatairól, módszereket ajánlott, felhívta a figyelmet, hogy mire kell figyelni a velük való foglalkozás során, és milyen szakemberek segítségét kell igénybe venni, hogy eredményes legyen az együttmunkálkodás.

2. Endrédiné Szabó Erika: /Nagy Károly Városi Könyvtár, Bicske/ A hátrányos helyzetű és ép gyerekek integrált nevelése. A bicskei könyvtár gyakorlati tapasztalatai

A bicskei gyerekek között sokan halmozottan hátrányos helyzetűek és több csoportba is besorolhatók. Minden hátrányos helyzetű gyerek közös jellemzője, hogy szeretetre, megértésre vágyik, de sajnálatra nem. Erika hitvallása szerint a jó empátiás készséggel, szaktudással, emberismerettel rendelkező könyvtáros a gyermekkönyvtárban olyan légkört tud teremteni, ahol hátrányos helyzetű és ép gyerekek együtt válhatnak olvasóvá, könyvtárhasználóvá. Az integrált nevelés egyik színtere lehet a gyermekkönyvtár. Az ép és hátrányos helyzetű gyerekek közös tevékenység keretében megismerhetik egymást, az épek megtapasztalják, hogyan viseljék el kortársuk másságát, a hátrányos helyzetűek beilleszkedési zavarai, gátlásai csökkenthetők.

3. Koleszár Márta: /Katona József Megyei Könyvtár, Kecskemét/: Olvassunk és játsszunk együtt! Egészséges és speciális igényű gyerekek találkozói a könyvtárban

Márta az integráció előnyeiről beszélt az ép és a speciális nevelési igényű gyerekek esetében. Bemutatta, hogy milyen speciális működési feltételek valósultak meg könyvtárukban. /akadálymentes megközelítés és épületen belüli közlekedés, lift (Braille-gombokkal), nagy terek, speciális felszereltségű mosdó, optikai eszközök (olvasószemüveg, olvasógömb, olvasóléc, nagyító, olvasógép). Képes bemutatóján keresztül megismertük, hogy milyen integrált gyerekprogramokat tartottak idáig könyvtárukban.

4. Budavári Klára: /FSZEK XVIII. ker./: Integrált művészeti foglalkozások a gyerekkönyvtárban

Bár a Lőrinci Nagykönyvtár még nem rendelkezik évtizedes hagyományokkal ezen a területen, de új kezdeményezésként elindította az "Ahány ember, annyiféle csodálatos világ" c. programsorozatát. Ép és fogyatékkal élő csoportok együtt ismerkednek az év jeles napjaival, hagyományaival, és népi kézműves technikák tanításával, a jeles napokhoz kapcsolódó tárgykészítéssel teszik maradandóvá az együtt átélt élményt.


Előadássorunk II.blokkjában kitekintettünk egyéb intézmények működésére is.

1. Kókayné Lányi Marietta: /Gyermekek Háza, Bp./ Sérült gyermekek oktatása a Gyermekek Házában

Marietta a Gyermekek Háza tanítójaként, pedagógiai vezetőjeként több mint tíz éve keresi a megoldásokat, a hatékony, a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését biztosító pedagógiai gyakorlat megvalósításához.

"Ha minden tanuló számára hatékony iskolát szeretnénk, már nem kérdés, hogy sérült, vagy szociálisan hátrányos, esetleg tehetséges kisiskolásról beszélünk. Az igazi befogadó iskola minden tanulónak biztos, elfogadó környezetet nyújt." - mondta előadásában. Elgondolkodtunk, hogy gyerekként mennyire szerettünk volna az ő iskolájába járni, igazán példaadó!

2. Szoleczky Emese: /Hadtörténeti Múzeum/ Gondolatok a testi fogyatékosok magyar közgyűjteményekbeli lehetőségeiről

Ma már igen sok magyar múzeum állandó "kínálatában" találkozhatunk vakok és gyengénlátók, mozgássérültek számára javasolt programokkal, egyáltalán a látogatás lehetőségével. Emese a Hadtörténeti Múzeumon belüli áldozatos munkájukról beszélt, melyet a 80-évek óta folytatnak. Fontos gondolatként fogalmazta meg, hogy szemléletünkön kellene változtatni. Odáig kellene eljutni, hogy egy osztály vagy csoport látás- illetve mozgáskorlátozott megjelenésére ne reagáljon a környezet tolakodó kíváncsisággal, borzongó sajnálkozással, netán megütközéssel vagy lenézéssel. Ugyanis az igazi pszichés sokk a sérültet éri, kíséri el nagyon hosszú ideig, keseríti el. A természetes viselkedés kívánalma alkalmazandó bármely testi fogyatékosra.

"Minden embernek joga van a műveltséghez, művelődéshez", ezt az Emberi Jogok Nyilatkozata 27.1 cikkelye rögzíti. Így ahhoz is joga van, hogy az ezt szolgáló intézményeket megközelítse, a műtárgyakat a lehetőségekhez mérten nem más segítségére szorulva vizuálisan vagy azt helyettesítő módon birtokba vegye.

3. Kreutzer Andrea: /Hadtörténeti Múzeum/ Múzeumi könyvtörténeti foglalkozások látás-, és mozgássérültek számára

Szerb Antaltól tudjuk, hogy "Mindenütt jó, de legjobb a könyvtárban." Andrea ezzel az egyedülálló élménnyel szembesíti a Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteményében megforduló testi fogyatékosokat immár 15 éve.

"A bármifajta fogyatékkal élők számára pusztán az, hogy olyan patinás helyen és olyan foglalkozáson vehetnek részt, ami az átlagember számára általában elzárt, elérhetetlen titkos világ, valami különlegesség, már ez is olyan pluszt jelent, amely önmagában is sikerélmény, ehhez társul a tudásbeli gyarapodás és a hasznosan, jó hangulatban, jól eltöltött idő érzete. Ennél többet pedig, azt hiszem, nem adhatunk senkinek" - mondta előadásában Andrea.

Az előadások után jutott arra is idő, hogy a hallgatósággal beszélgessünk, átadjuk egymásnak tapasztalatainkat. Igazán tanulságos eszmecsere volt!


 

 

 
 

 

Profilkép


Képgaléria



Statisztika

Online: 2
Összes: 56399
Hónap: 382
Nap: 7